A termelékenység forrásai – Ki hol áll az innovációs rangsorban?
Az első részben láttuk, hogy a régiós felzárkózás egyik motorja a termelékenység javulása. Ahhoz, hogy megértsük a V4-országok közötti különbségeket, az innovációs ráfordítások és az azokból születő eredmények mögé kell néznünk. Nem mindegy ugyanis, mennyit költenek a vállalatok és az egyetemek kutatás-fejlesztésre (K+F), és hogyan jelenik meg ez a nemzetközi szabadalmi térképen.
A technológiai fejlődés egyik fontos forrása a vállalati K+F (BERD). Ezen a téren a V4-en belül látványos átrendeződés történt:
📌 Lengyelország: a BERD a GDP arányában 0,19%-ról 1,00%-ra nőtt 2010 és 2023 között.
📌 Magyarország: a BERD 0,68%-ról 1,00%-ra emelkedett ugyanebben az időszakban.
📌 2023-ban tehát Lengyelország és Magyarország ugyanott áll (~1,00%), de Lengyelország sokkal alacsonyabbról indult.
📌 Csehország 2023-ban ~1,18%, Szlovákia pedig ~0,58% körül van.
Míg a vállalati szektor mindenhol bővült, a felsőoktatási kutatás-fejlesztés (HERD) terén jelentős különbségek látszanak. A V4-es partnerek mindegyike (Csehország, Lengyelország és Szlovákia) érdemben növelte az egyetemi kutatási forrásait 2010 óta. Ezzel szemben az adatok azt mutatják, hogy Magyarország az egyetlen ország a régióban, ahol a felsőoktatási K+F ráfordítások aránya némileg csökkent a vizsgált időszakban.
A ráfordítások után érdemes az eredményeket is megnézni. A tanulmány egy “minőségibb” mutatót használ: a triadic szabadalmi családok világpiaci részesedését (2010 vs 2022). Ez közelebb áll ahhoz, hogy mennyire nemzetközi és piacképes egy ország innovációs teljesítménye. A kép alapján Csehország, Lengyelország és Szlovákia növelni tudta részesedését, míg Magyarország esetében ez a mutató nem erősödött, és enyhén vissza is csúszott.
Az innováció ágazatonként eltérő képet mutat. A digitális területek (IKT/ICT) azért különösen fontosak, mert a technológiák később a gazdaság más részeibe is “átcsoroghatnak”. A tanulmány alapján az ICT-hez köthető PCT szabadalmi bejelentések Lengyelországban és Magyarországon emelkedtek, Csehországban alacsonyak és nagyjából változatlanok, Szlovákiában pedig csökkentek. Magyarország ezen a mutatón Csehország és Szlovákia felett áll, ami egy innovációképes digitális mag jelenlétére utal.
Mi következik ebből?
A kép vegyes, de tanulságos. A vállalati K+F-ben Lengyelország 2023-ra felzárkózott a magyar szintre, miközben a két ország különböző kiindulópontból érkezett ide. Ugyanakkor a hosszabb távú innovációs kapacitás (felsőoktatási K+F) és a nemzetközi szabadalmi kimenetek alapján a V4-en belül tartós különbségek maradtak. A következő növekedési szakaszban az lehet a döntő, hogy az innováció és a digitális technológiák mennyire terjednek át a gazdaság szélesebb részére.
Megjegyzés: Az ezen a weboldalon megjelenő nézetek és elemzések kizárólag a szerző sajátjai, és nem feltétlenül egyeznek a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) hivatalos álláspontjával.
A teljes tanulmány: Az elemzés alapjául szolgáló teljes tanulmány (angol nyelven, ingyenesen) az SSRN-en.