Egyenlőtlenségek és szegénység: Merre ment V4?

Az előző részben láttuk, hogy a V4-országokban – különösen Magyarországon – a munkaerőpiaci aktivitás és a foglalkoztatás érdemben erősödött, a munkanélküliség pedig alacsony szintre csökkent. Ugyanakkor nyitott kérdés marad: hogyan alakult a megtermelt jólét eloszlása? A magasabb foglalkoztatás önmagában nem garantálja a jövedelmek és a vagyon egyenletesebb megoszlását, vagy a szegénységi kockázat csökkenését.

Jövedelmi egyenlőtlenség: eltérő pályák

A jövedelmi egyenlőtlenség megragadására az egyik közérthető mutató az S80/S20 arány, amely a legfelső 20% és a legalsó 20% jövedelmének arányát mutatja. Minél magasabb az érték, annál nagyobb a különbség a jövedelemeloszlás teteje és alja között.

Az 1. ábra alapján 2010 és 2024 között Csehországban, Lengyelországban és Szlovákiában a mutató csökkent, Magyarországon viszont 3,41-ről 4,39-re emelkedett. Ennek eredményeként Magyarország a V4-en belül a korábbi alacsonyabb értékek közül a magasabb értékek közé mozdult 2024-re.

**1. ábra:** A legfelső 20% és a legalsó 20% jövedelmi aránya (S80/S20). Forrás: Eurostat.

Vagyon: a csúcs részesedése mindenhol nőtt

A jövedelmek mellett érdemes a vagyoni helyzetet is megvizsgálni, mivel az eszközök (például ingatlanok, pénzügyi megtakarítások) koncentrációja eltérő dinamikát követhet. A 2. ábra a felső 1% részesedését mutatja a teljes nettó magánvagyonból.

Az adatok alapján a legvagyonosabb 1% részesedése mind a négy országban emelkedett 2010 és 2024 között. A növekedés mértéke eltér: Magyarországon a részesedés 24,7%-ról 33,4%-ra nőtt, míg a többi országban mérsékeltebb elmozdulás látható.

**2. ábra:** A legfelső 1% részesedése a nettó személyi vagyonból (2010 vs. 2024, %). Forrás: WID.

Szegénységi kockázat: Eltolódások az alsó jövedelmi sávokban

A jólét eloszlásának másik fontos indikátora a szegénységi kockázat. A 3. ábra azt mutatja, hogy a népesség mekkora része él a nemzeti mediánjövedelem 40%-a alatti jövedelemből.

A tanulmány alapján Csehországban és Szlovákiában a mutató nagyjából stabil, Lengyelországban csökkent, Magyarországon pedig 2,0% körüli szintről 6,1%-ra emelkedett 2010 és 2024 között.

**3. ábra:** Szegénységi kockázat (a mediánjövedelem 40%-a alatt élők aránya, %). Forrás: Eurostat.

Mi következik ebből?

Az adatok alapján a V4-ben a munkaerőpiaci javulás mellett az elosztási pályák nem voltak egységesek. A jövedelmi egyenlőtlenség több országban mérséklődött, miközben a vagyoni koncentráció mindenhol emelkedett. A sorozat következő, fiskális politikával foglalkozó részeiben azt vizsgáljuk meg, hogyan kapcsolódhatnak ehhez az államháztartási folyamatok: az adórendszer és a kiadási szerkezet (például szociális védelem és egészségügy), valamint a kamatterhek és a költségvetési mozgástér alakulása.

Megjegyzés: Az ezen a weboldalon megjelenő nézetek és elemzések kizárólag a szerző sajátjai, és nem feltétlenül egyeznek a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) hivatalos álláspontjával.

A teljes tanulmány: Az elemzés alapjául szolgáló teljes tanulmány (angol nyelven, ingyenesen) az SSRN-en.

Fiskális prioritások a V4-ben: Mire költ az állam, és mekkora a mozgástér?

Az előző részben láttuk, hogy a V4-országokban a munkaerőpiaci javulás mellett az elosztási pályák érdemben eltértek. A következő kérdés adja magát: mennyiben tükröződik mindez a költségvetési prioritásokban? A fiskális politika ugyanis nemcsak a hiányról és az adósságról szól, hanem arról is, hogy mire költ az állam, és mit tekint hosszabb

Munkaerőpiaci aktiváció: Meddig bővíthető a munkaerő-kínálat?

A sorozat első részében láttuk, hogy a V4 felzárkózásában – különösen Magyarországon – a növekedés egyik fontos eleme a munkaerő bevonásának bővülése volt. Ebben a részben azt nézzük meg, hogyan alakult a munkaerőpiaci aktivitás, a munkanélküliség és a foglalkoztatás szerkezete a V4-ben, és mit jeleznek ezek a következő növekedési szakasz szempontjából. Magyarországon

Infláció és árfolyam: Miért váltak el a nominális pályák a V4-en belül?

Az előző részekben láttuk, hogy a reálgazdasági folyamatok – a termelékenység és a beruházások – terén érdemi különbségek alakultak ki a régióban. Ebben a részben a „nominális” világot vizsgáljuk: az árak, a pénzmennyiség és az árfolyamok alakulása ugyanis alapvetően meghatározza a reáljövedelmeket és a beruházási környezet stabilitását. Maginfláció: a tartósabb belföldi árnyomás

Miért lehet magas a beruházási ráta, mégis gyenge a „valódi” beruházás?

A közbeszédben és a gazdaságpolitikai értékelésekben a beruházási ráta (beruházás/GDP) gyakran a jövőbeli növekedés legfőbb mutatójaként jelenik meg. Van benne igazság: a tartós felzárkózáshoz tőke, gép és infrastruktúra kell. A makrogazdasági adatok értelmezésénél azonban van egy kritikus különbség: egyáltalán nem mindegy, hogy nominális (értékbeni) vagy reál (volumenbeni) beruházásról beszélünk.