Infláció és árfolyam: Miért váltak el a nominális pályák a V4-en belül?

Az előző részekben láttuk, hogy a reálgazdasági folyamatok – a termelékenység és a beruházások – terén érdemi különbségek alakultak ki a régióban. Ebben a részben a „nominális” világot vizsgáljuk: az árak, a pénzmennyiség és az árfolyamok alakulása ugyanis alapvetően meghatározza a reáljövedelmeket és a beruházási környezet stabilitását.

Maginfláció: a tartósabb belföldi árnyomás jelzője

A maginfláció (core CPI) kiszűri az inflációból a leginkább volatilis tételeket (például energia és élelmiszer), így közelebb áll a fundamentális belföldi árnyomás méréséhez. Az 1. ábra alapján 2010 és 2024 között Magyarországon a maginfláció összességében mintegy 70% volt, miközben a többi V4-országban ez a mutató érdemben 50% alatt maradt. Ez arra utal, hogy a mögöttes inflációs dinamika Magyarországon tartósan erősebb volt, mint a régiós társaknál.

**1. ábra**: Maginflációs index (2010=100). Forrás: OECD.

Monetáris kondíciók: A pénzmennyiség dinamikája

A monetáris politika irányultságát nem mindig lehet egyetlen kamatmutatóval megragadni, ezért a tanulmány egy kiegészítő indikátort is használ: a reál M1-et (szűkebb pénzmennyiség inflációval deflálva). A 2. ábra szerint 2010–2021 között a reál M1 növekedése Magyarországon volt a legintenzívebb (közel négyszeres bővülés), amit Lengyelország, majd Csehország követett. (Szlovákiát itt nem vizsgáljuk, mert euróövezeti tagként nincs önálló monetáris politikája.)

**2. ábra**: Reál M1 pénzmennyiség (2010=100)

Árfolyam: a forint relatív leértékelődése

A monetáris kondíciók közötti fenti eltérés az árfolyampályákban is megjelent. A 3. ábra a nominális effektív árfolyamot (NEER) mutatja, amely több partner devizájához viszonyított index. 2010 és 2024 között a zloty nagyjából a 2010-es szint körül maradt, a korona pedig enyhén erősödött, miközben a forint effektív árfolyama érdemben, megközelítőleg 25%-kal mérséklődött.

**3. ábra:** Nominális effektív árfolyam (NEER, 2010=100).

A gyengébb árfolyam automatikusan vonzza a tőkét?

Gyakori érvelés, hogy a leértékelődő deviza a relatív költségek mérséklésén keresztül vonzóbbá teszi az országot a működőtőke-befektetők (FDI) számára. A tanulmány adatai alapján azonban ez az összefüggés nem automatikus. A 4. ábra szerint a gazdaság FDI-intenzitása (az állomány a GDP arányában) Magyarországon érdemben mérséklődött (kb. 70% → 51,4%), miközben Csehországban stabil maradt, sőt enyhén nőtt (61% → 62,4%) – annak ellenére, hogy a cseh deviza ebben az időszakban számottevően erősebb pályán mozgott.

**4. ábra:** Beáramló FDI-állomány a GDP arányában (2010 vs 2024).

Mi következik ebből?

A devizaárfolyam szintje önmagában nem garantálja a tőkevonzó képességet. A befektetői döntésekben a költségszint mellett a termelékenység, a munkaerő minősége, az intézményi kiszámíthatóság és az árfolyamstabilitás is meghatározó. Emiatt érdemes a versenyképesség kérdését nem egyetlen mutató (árfolyam) alapján, hanem a nominális stabilitás és a reálgazdasági fundamentumok együttese felől értelmezni.

Megjegyzés: Az ezen a weboldalon megjelenő nézetek és elemzések kizárólag a szerző sajátjai, és nem feltétlenül egyeznek a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS) hivatalos álláspontjával.

A teljes tanulmány: Az elemzés alapjául szolgáló teljes tanulmány (angol nyelven, ingyenesen) az SSRN-en.

Fiskális prioritások a V4-ben: Mire költ az állam, és mekkora a mozgástér?

Az előző részben láttuk, hogy a V4-országokban a munkaerőpiaci javulás mellett az elosztási pályák érdemben eltértek. A következő kérdés adja magát: mennyiben tükröződik mindez a költségvetési prioritásokban? A fiskális politika ugyanis nemcsak a hiányról és az adósságról szól, hanem arról is, hogy mire költ az állam, és mit tekint hosszabb

Egyenlőtlenségek és szegénység: Merre ment V4?

Az előző részben láttuk, hogy a V4-országokban – különösen Magyarországon – a munkaerőpiaci aktivitás és a foglalkoztatás érdemben erősödött, a munkanélküliség pedig alacsony szintre csökkent. Ugyanakkor nyitott kérdés marad: hogyan alakult a megtermelt jólét eloszlása? A magasabb foglalkoztatás önmagában nem garantálja a jövedelmek és a vagyon egyenletesebb megoszlását, vagy a szegénységi kockázat

Munkaerőpiaci aktiváció: Meddig bővíthető a munkaerő-kínálat?

A sorozat első részében láttuk, hogy a V4 felzárkózásában – különösen Magyarországon – a növekedés egyik fontos eleme a munkaerő bevonásának bővülése volt. Ebben a részben azt nézzük meg, hogyan alakult a munkaerőpiaci aktivitás, a munkanélküliség és a foglalkoztatás szerkezete a V4-ben, és mit jeleznek ezek a következő növekedési szakasz szempontjából. Magyarországon

Miért lehet magas a beruházási ráta, mégis gyenge a „valódi” beruházás?

A közbeszédben és a gazdaságpolitikai értékelésekben a beruházási ráta (beruházás/GDP) gyakran a jövőbeli növekedés legfőbb mutatójaként jelenik meg. Van benne igazság: a tartós felzárkózáshoz tőke, gép és infrastruktúra kell. A makrogazdasági adatok értelmezésénél azonban van egy kritikus különbség: egyáltalán nem mindegy, hogy nominális (értékbeni) vagy reál (volumenbeni) beruházásról beszélünk.